Dysthymia

Itt vagyok 41 évesen, van egy csodálatos családom (kedves feleség, okos, aranyos gyerekek), szép nagy lakásom, munkám, amiben jó vagyok, és amivel nagyon jól is keresek - és mégis (majdnem) állandóan szomorú vagyok, semmihez sincs igazán kedvem, semmi sem tud lekötni. Még pár év, aztán megöregszem, akkor meg már végképp késő lesz, és majd verhetem a fejemet a falba, hogy nem is éltem igazán, amikor még megtehettem volna. Erről gondoltam most blogot írni.

Legutóbbi hozzászólások

Látogatók

2010.08.13. 12:59 Groix

Első hét a szabadság után

 Jól telt. Jól érzem magam. Többek közt az is a segítségemre van, hogy továbbra is jó az idő, és - a helyettesítők szorgos munkájának köszönhetően - a betegek sem torlódtak fel különösebben.

Élvezem a munkámat, próbálok Barbara szemén keresztül tekinteni rá - ez most nem valami erotikusat jelent, hanem azt, hogy igyekszem mindig arra gondolni, hogy „milyen jó, meg fogok ismerni egy újabb érdekes embert.”

A szemközti irodában ülö Therese-nak adtam egy kis üvegecske pálnikát, amit otthonról hoztam neki.

Letöltöttem pár dolgot az Iriver-re (amerika SF-magazintól az Ember tragédiájáig), és ezeket olvasgatom a villamoson utazva.

Sr. Iustitiát főleg a feleségem kísérgeti, de esténként én is csatlakozom hozzájuk.

Sr. Iustitia - állítása szerint - még soha nem evett szusit, így meghívtuk rá. Elmagyaráztam neki, hogy egy darab: egy falat. Aztán kérdeztem, hány darabosat kér. Ő a 12-est válsztotta. Kérdeztem, nem lesz-e az egy kicsit sok (mi max. 9-eset szoktunk), de azt mondta, á, nem, meg fogja enni. OK, megvettem neki, nem akartam fukarnak tűnni. Le is gyűrte rendesen. Aztán meg egész éjszaka hányt. Valószínűleg így utálják meg az emberek a szusit.

Meséltem neki egyébként Letícia nővérről is, de ez nem váltott ki belőle különösebb érdeklődést. „Hát, van ez így.” - nagyjából ennyi volt a reakciója.

Tegnap este pedig elmentünk vele egy úgynevezett újcirkusz produkcióra - az előadók cirkuszi artisták, de mindig valamilyen gondolat köré épülő színpadi előadásról van szó, amiben valamiféle történet is van. Fontos a zene és a tánc is - szóval ez egyfajta köztes műfaj. Nagyon élveztük mindnyájan - nagyon ügyesek és humorosok voltak.

Mióta hazaértem Norvégiából, állandóan hívogatnak meg e-maileznek a közvetítő cégtől, hogy mikor megyek legközelebb. Ez persze jólesik, fontosnak érezhetem magam. :-)

Most gondolkodom is az egyik ajánlatukon - novemberben kellene menni, messze a Sarkkörön túlra. Ez még a nyárinál is sokkal nyugodtabb (!!) osztálynak ígérkezik.

A dolog határozottan vonz, csak nem tudom, hogy akarok-e teljesen magányosan ott lenni az örök sötétségben. Ez azért már nagyon halálközeli élmény lenne. Szívem szerint elvinnék valakit (persze lehetőleg lányt).

Elgondolkodtató viszont, hogy ide már a feleségem sem akar velem jönni. Azt mondja, vigyem inkább Esztert...

 

 

35 komment

Címkék: munka norvégia eszter kereszténység sr iustitia


A bejegyzés trackback címe:

https://dysthymia.blog.hu/api/trackback/id/tr812219000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.08.13. 14:43:49

Egyedül egy kismackóval. :)
Az jutott eszembe az egészről, mikor Arisztid (vagy bármelyik kétszereplős viccgarnitúra egyik tagja) mártogatja a fejét a lavórba, és a másik megkérdezi, mit csinál. "Gyakorolom a halálfélelmet."

Ha elmész, de tudod, hogy egyszer tutibiztos vége, akkor más. És más érzés a biztos, számodra kedvezőbb vég tudatában végigcsinálni.

Megsúgom, én mennék ;)

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.08.13. 15:26:58

@21 hónap:
"Megsúgom, én mennék"

Mármint a helyemben, vagy velem? ;-)

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.08.13. 15:31:05

@Groix: Micsoda burkolt felajánlás :)
Mindkettő. Plusz a purgyék, akik természetesen elválaszthatatlan részemet képezik. De ezzel meg te kerülnél csöbörből vödörbe, úgyhogy annyira nem nagy biznisz.

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.08.13. 16:19:21

@21 hónap: Hát igen. :-(
Bár lehet, hogy a "purgyék" sem köszönnék meg a 24 órás sötétet. Igaz, cserében adottak a korlátlan szánkózási lehetöségek.

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.08.14. 15:33:09

Ooops... Bocsánat, Örömlány, amikor meg akartam nyitni a hozzászólásodat, véletlenül kimoderáltam. Nem állt szándékomban.
Így hanzgott:
________
:D
Szakmailag bizonyára érdekes lenne, hogy a 24 órás sötétség (a nyugodt osztály híresztelése ellenére) mi mindent hoz ki az emberből...
De ki is Eszter? Említés szintjén, keveset hallottunk felőle. :)
__________

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.08.14. 15:39:16

Említés szinten gyakran hallottatok felöle, még külön címkét is kapnak az eszteres posztjaim.
Eszter egy jó barát. Fiatal (<30 év), kolléga (iiletve még csak rezidens, de kifejezetten jó érzéke van a szakmához), azon kevesek egyike, akivel meg tudom/merem beszélni ezeket a kényes témákat is, amikröl itt a blogomon írok.
És persze nem biztos, hogy valóban Eszternek hívják, de mindenestre tényleg lány.

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.08.14. 21:36:56

Most az jutott eszembe, hogy talán túl sok időd van magaddal foglalkozni. Nem lehet? Vagy csupán szakmai ártalom, hogy ilyet írsz? " Jól telt. Jól érzem magam. Többek közt az is a segítségemre van, hogy továbbra is jó az idő, és - a helyettesítők szorgos munkájának köszönhetően - a betegek sem torlódtak fel különösebben."

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.08.15. 12:39:21

@21 hónap: Lehet, hogy itt valamiféle vakfoltom van, de nem látom, mi a furcsa az idézett szakaszban.
De persze, nyilván a szakmából is adódik, hogy reflektálok önmagamra.

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.08.15. 13:49:35

Ez a tudatos önelemzés nekem... nem tudom helyesen megfogalmazni. Azt mondom, "sok".

örömlány · http://oromlany.blog.hu 2010.08.15. 14:46:55

@21 hónap: Hihihi, én is ilyen (ön)elemző vagyok, számomra teljesen magától értetődő volt.
@Groix: Igen, említés szintjén, valahogy mégis keveslem, amit Eszterről tudunk, talán fontosabbnak sejlik, mint amennyi a róla szóló írás.

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.08.17. 15:02:07

@örömlány: Tegnap ismét söröztünk. Aztán hazakísértem, szinte romantikus volt a séta a sötétben a tó partján, túloldalt a város fényeivel. Megmutatta a kedvenc szikláját.
Majd megkérdezte, hogy nem akarok-e feljönni, megnézni az új lakását. Mire azt mondtam, hogy egy ilyen javaslatnak szerintem szexuális konnatációja is van.
Erre mintha megsértödött volna, és inkább megmutatta a buszmegállót, ahonnan haza tudok menni.

Azóta csak ürességet érzek magamban.

Lehet, hogy valamit elrontottam? :-)

örömlány · http://oromlany.blog.hu 2010.08.17. 23:01:24

@Groix: Ááá, nem tudom. Van ismerősöm, aki erre azt mondaná, hogy igen...:) Szerintem mégsem, bizonyára bonyolítaná a helyzetet egy ilyen konnatáció. :D :D

örömlány · http://oromlany.blog.hu 2010.08.17. 23:02:30

@örömlány: Vagy hogy is van? Egészen belebonyolódtam... :D

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.08.18. 12:00:34

@Groix:

"Lehet, hogy valamit elrontottam?"

Mintha Stirlitzet hallanám :-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.08.18. 12:02:51

"Elgondolkodtató viszont, hogy ide már a feleségem sem akar velem jönni. Azt mondja, vigyem inkább Esztert..."

Ez vagy egy nagyon sértett, féltékeny, megbántott és önmagát elhanyagoltnak érző nő kijelentése, vagy egy korrekt felhívás a nyitott házasságra :-)

Remélem, a második.

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.08.18. 12:07:29

@tiboru: Akkor már inkább a második, de (különösen a sörözös történet fényében) van egy harmadik lehetöség is, miszerint a nejem tisztában van vele, hogy még akkor sem tudnám elcsábítani Esztert, ha egy hétre össze lennénk zárva a sarkköri éjszakában.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.08.18. 12:37:25

@Groix:

Az Annipanni tehet róla, meg az a köcsög Boribon :-)

örömlány · http://oromlany.blog.hu 2010.08.19. 08:20:05

@tiboru: Nem tudod elképzelni, hogy Eszter számára Groix lelki-szellemi partner, esetleg azt, hogy férfi és nő között lehet szexmentes barátság?

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.08.19. 19:17:19

@örömlány:

Úgy 18 éves koromig hittem az ilyen lelki-szellemi partneres izékben.

Nem, nem 18, inkább 16.

Férfi és nő közötti szexmentes barátság? Hát ha van köztük mondjuk negyven év korkülönbség, talán. Vagy ha legalább az egyikük vastüdővel lélegzik.

Bocs.

örömlány · http://oromlany.blog.hu 2010.08.19. 20:15:26

Pfff...
Másként gondolkodunk.
Nekem mindig sok fiú barátom volt/van.
Ezek szerint mind csak azért barátkozott/barátkozik, hátha meg tud dugni?! (Neem, ezt nem hiszem, bár egyikről-másikról kiderült egyéb érzelmeket is táplál...)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.08.19. 23:46:00

@örömlány:

Fogalmam sincs, milyen csaj vagy. Sőt, hogy teljesen korrektek legyünk, azt sem tudom objektíven, hogy tényleg nő vagy-e.

De tételezzük fel, hogy igen.

Nos, akkor szerintem minden fiúbarátod agyában megfordult, hogy megdöngetne. Persze nem akarok én általánosítani. Meg aztán ahány ember, annyi féle meghatározása van a barátságnak.

Ismerek embert, aki állítja, hogy neki kétszáz barátja van. És nekem is mondták már 24 óra ismeretség és közösen elfogyasztott pár sör után, hogy én vagyok az ő egyik legjobb barátja.

Én meg csak néztem, mert nekem 48 évesen van mondjuk 8-10 barátom, vagy 25 haverom és kábé 50 cimborám. Ja, és több száz jó ismerősöm.

Neked hány barátod van?

örömlány · http://oromlany.blog.hu 2010.08.20. 08:37:18

@tiboru: Hm. Háát csak ritkán fordulnak meg utánam az utcán.
Hány barátom? Emberpróbáló időket élek, ennélfogva jelentősen csökkent a barátok száma, ötre. A többiek felé nyilván csak én tápláltam baráti érzéseket, számukra nyilván csupán kapcsolati tőkét jelentettem.:(

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.08.20. 08:39:21

@örömlány: a haverság más.
Tegnap a legrégebbi egyetemi haveromat, mondhatni, egykori legjobb barátomat látogattam meg (az ő cége csinálja a kiadó honlapját).
Most már nem beszélünk naponta, de még mindig tudjuk egymásról, hogy mi a dörgés.
Mikor meglátott, mellettem egy gyerek, egy másik a karomon, akkor is láttam villanni a szemét. Pedig nem vagyok egy bombázó - ellentétben a macájával, aki ott állt mellette, és végre megismerhettem.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.08.20. 10:43:35

@örömlány:

1.) "Nekem mindig sok fiú barátom volt/van."

2.) "...jelentősen csökkent a barátok száma, ötre."

Öt = sok?

:-)

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.08.20. 14:51:16

@tiboru: Ez most vagy egy hátborzongató véletlen egybeesés vagy a kollektív tudatalatti fantasztikus megnyilatkozása.

Ugyanis a fent említett tóparti sétánk során Eszter pont erröl a számról beszélt nekem, és kérte, hogy keressek rá a Youtube-on...

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.08.20. 17:08:03

@tiboru: ... 30 fokban libabőrös vagyok. Köszönöm.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.08.20. 23:04:32

@Groix:

Ugyan már, méghogy véletlen...

Sem a te szakmádban, sem az enyémben nem hiszünk az ilyesmiben. Egyszerűen letapogattam a gondolataidat és szavakba öntöttem.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.08.20. 23:08:41

@21 hónap:

Nekem az egyik kedvencem. Ha Bereményi Géza nem írja meg, kénytelen lettem volna én megtenni. A zene így is, úgy is maradt volna Cseh Tamásra, mert ehhez nem értek.

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.08.21. 07:58:38

@tiboru: Így van. Vagy egy kicsit részletesebben kifejtve:

Az én szakmámból az következne, hogy a hozzászólásaimba tudatalatti üzenetként kódoltam a Fehér babákat, és az üzenet sikeresen át is ment.

A te szakmádból pedig az következne, hogy Eszter a te embered (vagy csak be van poloskázva), a hozzászólásod pedig azt üzeni: "Vigyázz, figyelünk. Majd egyszer kérni fogunk valamit."

:-)

vagyok, aki vagyok... 2010.08.24. 13:32:36

megyek!! én ugyanis Eszter vagyok :DD

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.08.24. 15:42:18

@vagyok, aki vagyok...:
OK, Eszter, akkor ezt meg is beszéltük.
Téged amúgy is nagyon rokonszenvesnek tartalak, amióta csak megláttam az elözö - azóta sajnos megszünt - blogodat. :-)

vén betyár 2010.08.25. 10:28:21

A kollektív tudatalatti fantasztikus megnyilvánulása.
Korábban már 3x is jártam úgy, hogy nem ment át a hozzászólásom.Egyszer a kedves kis nővér blogjában is, természetesen azok, amelyek nagyon "fontosak" lettek volna, melyeken napokig rágódtam.
Akkor a sors kezét láttam benne, nem is bántam.De!Előbb utóbb mindig akadt vki aki ugyanazt megfogalmazta, leírta, még pontosabban, szebben, mint ahogyan én próbálkoztam vele.
Azokkal értek egyet, akik nem hisznek ebben a hetero-barátságban.Illetve létezik, de csak utána.Vagy előtte.MINDIG jelen van, legalább az egyik fél részéről a rejtett, titkolt, elfojtott nemi vágy.Persze lehet valós is, ha pl a másik fél őrülten szerelmes másba, vagy őrülten, véglegesen tisztességes, vhogy úgy, ahogyan írod is:"... a nejem tisztában van vele, hogy akkor sem tudnám..."
Volt/van néhány ellenkező nemű barátom, csak azért nem több, mert vmelyikünk ellenkezett elmélyíteni a "barátságot".
Nálam a barátok száma /ugyanabban az időben, térben/ konstans.Talán 8-12 ember, akit egyidőben el tudok fogadni a megfelelő szinten és mélységben.Vannak köztük gyermekkori barátok, bajtársam a katonaságtól, munkatársak, osztálytársak.Az idő próbáját kiállt kapcsolatok, közös élmények, hasonló gondolkozás, érdeklődés alapján.Vagy a csuda tudja.Volt barátom, aki szerint az a barát, akivel gondolkodás nélkül el merne indulni a sivatagba egy kulaccsal.Az idő múlásával azért fogynak a barátok, pedig nálam egyik sem fogyóeszköz.Egyre kevesebben vagyunk, szaporodnak a fejfák.Van akitől más okok távolítottak el, van, akit átsoroltam a "régi ismerős" kategóriába, mert nála én is odatartoztam.
Volt idő, amikor egyedül laktam, akkor nagyon sok barátom volt.Sokat segített annak megélésében, hogy lássam, szinte nincs is olyan férj/feleség, aki ne csalná a párját.
Talán a kapcsolat természetéből adódóan ezek sokkal kevésbé voltak érzelmileg mélyek, mint a szerelmi kapcsolatok, mindenestre mégis sokkal tartósabbak.Van, aki szerint a barátság csak annyi, hogy te elhiszed nekem, rólam, hogy milyen nagyszerű vagyok, én is elhiszem neked.Azért talán több ennél...

vagyok, aki vagyok... 2010.08.25. 12:59:43

@vén betyár: nekem nem volt most erőm ehhez a támához hozzászólni, megtettem már többször, több helyen, de örülök, hogy most te írtad le, amit én írtam volna :)