Dysthymia

Itt vagyok 41 évesen, van egy csodálatos családom (kedves feleség, okos, aranyos gyerekek), szép nagy lakásom, munkám, amiben jó vagyok, és amivel nagyon jól is keresek - és mégis (majdnem) állandóan szomorú vagyok, semmihez sincs igazán kedvem, semmi sem tud lekötni. Még pár év, aztán megöregszem, akkor meg már végképp késő lesz, és majd verhetem a fejemet a falba, hogy nem is éltem igazán, amikor még megtehettem volna. Erről gondoltam most blogot írni.

Legutóbbi hozzászólások

Látogatók

2010.05.15. 16:05 Groix

Örömteli történetek...

 ...mert ígértem, hogy ilyeneket is fogok írni.

 

Idörendben haladok a régebbitöl az újabbak felé, ami egyben a (lelkileg) egyre fontosabb, és egyre jobb események felé haladást is jelenti.

 

Egyrészt megvolt az állásinterjú. Elég jó hangulatban zajlott. Mivel szerepel az önéletrajzomban, hogy tudok franciául, az interjú vezetöje az "Alors, tu parles français" felütéssel nyitott. Mivel nagyon régen nem használtam ezt a nyelvet, a tudásom eléggé megkopott, de azt hiszem, sikerült különösebb nyelvtani hibák nélkül összehozni azt a 2-3 mondatot, amit erre válaszoltam. Utána a szokásos köröket futottuk, a végén meg már mindenféléröl beszélgettünk, pl. hogy szeretem ugyan a knédlis, párolt káposztás sült húst, de az nem magyar étel, ellentétben a gulyással, ami viszont leves, és nem azonos azzal az étellel, ami ebben az országban "magyar gulyás" néven fut, noha az is magyar étel, ámde nem gulyás, hanem pörkölt. Van még 4-5 másik jelentkezö, még velük is beszélnek, és néhány héten belül behívnak egy második fordulóra.

 

Megérkezett a szerzödés a norvég munka ügyében  is. Jókora paksaméta, jobbára dánul (!), de néhány melléklet norvégul vagy svédül van. Igazán nem értem, hogy akkor már miért hagyták ki az izlandit és a finnt, úgy valahogy teljesebb lett volna a kép. Még át kell bogarásznom egy kicsit, mert van pár pont bizonyos illetékekröl, ami nem teljesen világos, de jövö héten valószínüleg aláírom. Közben egy másik cég is ígért norvég munkát, pénzben föléígérve ezeknek - azt viszont valami unalmas helyen lenne, míg ez a Kristiansund fönt a fjordok között fekszik egy szigetsoron. Úgy gondolom, hogy most ezt választom, hogy gyönyörködhessem Szlartibartfaszt dínyertes munkájában. Különben is, már repülöjegyet is küldtek a szerzödéssel együtt.

 

Aztán tegnap találkoztam Eszterrel. Sörözés lett volna, de az én hibámból egy kávézóba ültünk be forró csokit inni. Ez nem lett volna baj, ha nem zár be a hely 8-kor, akkor meg már Eszternek nem volt kedve máshová átmenni. Elkísértem egy darabon, aztán direkt túlmentünk a metróval, majd vissza, hogy még beszélgethessünk. Nagyon jó volt - még egy éve sem tanulja Eszter a pszichoterápiát, de mégis egészen analítikus beszélgetés volt, azaz ö jobbára hallgatott, én meg beszéltem, és a végén rájöttem pár olyan összefüggésre, amit addig elhallgattam magam elöl.

 

Ma pedig gyönyörü idö van. Nem csak a nap süt, de végre meleg is van. Idén talán az elsö kabát nélküli nap, de ez rögtön egy szál pólós. Rábeszéltem a feleségemet, hogy menjünk el kirándulni (néhányan felvetették, hogy mindig csak a nejemet emlegetem a blogomon, a gyerekeket meg sehol sincsenek a történeteimben, de most tényleg így volt: a nagyobbik lány táborban van, a kisebb meg inkább otthon maradt tanulni). Egy nemzeti parktól pár száz méterre lakunk, gyakran szoktunk ott sétálni, de most egy igazi nagy túrát tettünk. Egy tájfutótérkép segítségével elmentünk egy turistaház-szerüségig, ott ebédeltünk, majd leültünk kicsit az egyik tó partján. Ez a látvány a kedvencem: a tó felé magasodó, lekoptatott sziklák, rajta fenyökkel. Hazafelé menet láttunk egy hatalmas siklót is. Majd egy leültünk egy sziklára, és a feleségem felolvasott nekem egy könyvböl.

Úgyhogy most egész boldog vagyok.

9 komment

Címkék: norvégia napfény eszter könyvek h2g2


A bejegyzés trackback címe:

https://dysthymia.blog.hu/api/trackback/id/tr192005322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.05.15. 19:41:41

örülök neki. én is az lennék a helyedben :)

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.05.15. 21:57:05

Látod, jobb az időtök, mint ma itthon :P
Szóval galaxis utas is vagy?

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.05.16. 08:23:33

@Gloria Mundi: Persze, alapmü. :-)
A trilógia hatodik részét még nem olvastam, de tervben van.

Ha már így szóba került, ki is tettem gyorsan egy Towel Day linket a lapomra, hiszen mindjárt itt van május 25.
Én egyébként tényleg szoktam is hordani ilyenkor a törülközöt, az volt vicces, amikor valami egyházi ünnepre esett ez a nap, és vállamon a Don´t Panic törülközövel vonultam a körmenetben...

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.05.16. 14:56:23

@Groix: Érdekes, engem ez a regény vhogy elszomorít, pedig nem ez lenne a cél ...

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.05.16. 15:09:46

@Gloria Mundi: Ez tényleg furcsa. Mondjuk a Jobbára ártalmatlan az tényleg elszomorító, szegény Trillian (aki pedig a legjobb fej az egész társaságban) végül mindenképp megkeseredik, akár visszament a táskájáért, akár nem.
De szerintem ez a leggyengébb az öt könyböl.
A többi négy viszont (szerintem) arról szól, hogy ha el is pusztul a Föld, vagy bármi más szörnyüség történénik veled, azért ne ess pánikba.
Márészt az is igaz, ez föleg Zaphod szellemi szintjén müködik - Marvint viszont depresszió gyötri...

aJeti 2010.05.17. 10:25:25

@Groix: engem a lelkes ajtók akasztanak ki. szörnyű lehet átmenni rajtuk.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.05.17. 11:40:16

@aJeti: És a robot? Ez egyébként minden mesterséges intelligenciás dologban hátborzongató. Az idő kitágulása. Hogy gyakorlatilag örökkévalóak, és mégis éreznek. Volt egy Robin Williams-es film, ahol a robot emberré vált, és a végén meg akart halni. Mert a halál tesz végképp emberré. Ettől van súlya a létünknek.

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.05.17. 15:52:02

@Gloria Mundi: nevezzük inkább Asimov regénynek. Amit Robin Williams formált meg. Természetesen a tőle várható - általam jónak ítélte - minőségben.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.05.17. 19:06:49

@21 hónap: OK, megvan, a 200 éves ember. Nem figyeltem fel rá, h ez egy Asimov-regény. Sorry :) RW egyik kedvenc színészem, bár általában szomorkás.