Dysthymia

Itt vagyok 41 évesen, van egy csodálatos családom (kedves feleség, okos, aranyos gyerekek), szép nagy lakásom, munkám, amiben jó vagyok, és amivel nagyon jól is keresek - és mégis (majdnem) állandóan szomorú vagyok, semmihez sincs igazán kedvem, semmi sem tud lekötni. Még pár év, aztán megöregszem, akkor meg már végképp késő lesz, és majd verhetem a fejemet a falba, hogy nem is éltem igazán, amikor még megtehettem volna. Erről gondoltam most blogot írni.

Legutóbbi hozzászólások

Látogatók

2010.05.14. 15:19 Groix

Párhuzamos filmelemzés

Tegnap Krisztus mennybemenetelének ünnepe volt, munkaszüneti nap. Ennek alkalmából moziba mentünk a feleségemmel, a Camino című filmet néztük meg.

Menet közben az az érzés alalkult ki bennem, hogy ez ugyanaz a film, mint a Lilja 4-ever, később ez egyre erősödött, majd a befejezést látva végképp igazolva éreztem magam. Ennek ellenére a feleségemnek nem volt ez ilyen nyilvánvaló, és a neten sem nagyon találtam olyan elemzést, ahol ezt a két filmet páruzamba állítják. Akkor elmondom, mire gondolok:
 
Mindkét film megtörtént eseten alapul, mindkettő egy szeretetre méltó, kedves lányról szól, aki végül fiatalon és tragikus körülmények között meghal.
Mindkét lány csaknem teljesen szeretet nélkül kénytelen élni (itt ugyan van egy lényeges különbség: Lilja ténylegesen egyedül van, szülők nélkül él, minden felnőtt vagy elhagyja, vagy kihasználja, anyagilag is nyomorog, megalázzák - ezzel szemben Camino egy stabil családban él, ahol mindent megkap, törődnek vele, csak éppen az anya szeretete tele van képmutással, álszentséggel, kenetteljes kegyetlenséggel, önzéssel), ennek ellenére mégis meg tudják őrizni a tisztalelkűségüket.
Mindkét film keretes szerkezetű: a legelején látjuk a főszereplő halála előtti pillanatokat, majd a történet elindul néhány hónappal korábbról, hogy végül eljusson újra ugyanarra a pontra, mint amit az elején láttunk - most azonban bemutatva a főszereplő halálát is, sőt egy villanást az azt követő időből is.
Mindkét lány őrzi (valamilyen formában) Istenbe vetett bizalmát, noha a nyomorúságuk közepette látszólag nem sok okuk van rá - bár mindkét esetben ez a bizalom aztán valamelyest meginog.
Mindkét film tragikus végét enyhíti egy kicsit, hogy a főszereplő egy látomás, vagy halál közeli élmény során végül boldog lesz egy pillanatra, mielőtt meghal.
 
Persze, a konkrét cselekmények egészen eltérőek: Lilja prostitúcióra kényszerül, majd kényszerítik, és végül nem bírva a megaláztatásokat, reménytelenséget, öngyilkos lesz, teljesen magára hagyatva - Camino egy rosszindulatú daganat miatt hal meg néhány hónap leforgása alatt, ez alatt végső soron mindenki támogatja (ha nem is éppen önzetlenül), a halálos ágyánál pedig legalább 20-30 ember áll.
 
Ami mindkét filmnél zavart, hogy mivel megtörtént eseteket dolgoznak fel, így maga a cselekmény többé-kevésbé megfelel annak, ami a valóságban történt, de a (mellék)szereplők viselkedése, motivációi, a főszereplő érzései már az alkotó fantáziájának a termékei.
Ez azonban megtévesztő, mert a néző, tudván arról, hogy a történet alapja valós, könnyen elhiszi, hogy a többi részlet is igaz, és az a kép alakulhat ki bebbe, hogy tényleg ilyen a prostituáltak élete/az Opus Dei, hiszen ez egy megtörtént esetről szól.
Ha pedig ezt az eszközt az alkotók szándékosan használták ki, és tudatosan törekedtek rá, hogy az ő véleményük mint tény jelenjen meg a nézők fejében, akkor igen tisztességtelenül járnak el.
Márpedig ez előfordul, hiszen a Lilja 4-ever-t előszeretettel hozzák fel érvként a prostitúcióról szóló vitákban, és a IMDB-on olvasott vélemények alapján az ott kommentelők meg vannak győződve róla, hogy a Camino leleplezi az Opus Dei működését.
 
Ennek ellenére mindkettő szép film, megnézésre érdemes.

9 komment

Címkék: prostitúció öngyilkosság filmek kereszténység


A bejegyzés trackback címe:

https://dysthymia.blog.hu/api/trackback/id/tr1002003019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.05.14. 15:55:37

Hát, ha ilyen filmeket nézel, nem csoda, h depis vagy. De tényleg. Nem lehetett volna vmi vígjátékot?
Komolyabbra fordítva: az tényleg furcsa, h csak a főszereplők sztorija eredeti, a többieket meg kitalálják. Érvként filmet felhozni egy társadalmi vitában csak szőrmentén ... Bár van olyan, pl az eutanáziáról, amely nagyon hiteles: Belső tenger. Az is valós sztori, nem csak a főszereplőt illetően. De nem bírnám még 1x megnézni, annyit bőgtem rajta.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.05.14. 16:02:35

@Gloria Mundi:

Én lelkileg nagyon szegény lehetek, mert filmen istenigazából utoljára 1985-ben bőgtem, amikor a Terminátor fejét szétveri a hidraulikus kalapács :-)

Mondjuk azóta legalább százszor láttam, de most már kibírom sírás nélkül, mert tudom, hogy van folytatása.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.05.14. 16:27:40

@tiboru: Haha ... Remélem, most Groix is elmosolyodott. :P

Groix · http://dysthymia.blog.hu 2010.05.14. 16:56:18

@Gloria Mundi: A nejem választotta. Olyan romantikus filmnek tünt (bár azt tudtuk, hogy meghal benne a kislány), de utólag már ö se tartotta olyan jó ötletnek.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.05.14. 19:38:58

@Groix: Elmosolyodtál? Valld be!
Az Agorát láttátok már? Abban is meghal ugyan a nő a végén, de mégse ennyire depis. Nézzétek meg!

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.05.14. 22:15:09

@Gloria Mundi: nem bírtam végignézni. Borzasztóan irritált az egész. Leginkább a hülyegyerek rabszolga.
Persze, értem a célját a karakternek, de annyira bosszantott, hogy mikor fél órája már egyedül néztem, kikapcsoltam. Az alvást többre értékeltem. A végkifejletet sejtettem - megkíméltél még egy óra nyüglődéstől :)

@tiboru: én a Vukon bőgtem. Utána már csak az Angol betegen.

Groix: ha vidámodni akarsz, akkor meg kell találni az értékeket az életedben. Ne csak nézz, láss is. Lásd meg a szépet, a jót. Végigértem az összes poszton. Azt olvasom ki belőle, hogy megcsömörlöttél.
Még nem vagyok 40, így csak találgatok. Gondoltam klimaxtól kezdve mindenre. De igazából olyan érzés lehet ez, mint mikor lefutottál egy maratont, és készülsz átöltözni. Arra gondolsz, hogy megvan - és ma már nem lesz semmi más.
Rengeteg mindent elértél, és a végére a siker élvezete helyett maradt a csömör. Pedig hiába a szép lakás, a boldog(nak látszó) család, a sok pénz, ha nem tudod élvezni.
Igazából örülök neked, hogy rájöttél és elkezdted kapirgálni a felszínt. Az én apám kb. ennyi idős lehetett, amikor elkezdett menekülni az élete elől. 19 évig rohant, míg utol nem érte a rák.
Soha nem beszélt meg senkivel semmit. Soha nem fordult szembe önmagával. Soha nem kért bocsánatot.

Végezetül még egy gondolat: mivel egyidős vagy a Csőrmesteremmel, sokat segítettél nekem. Kezdek megérteni bizonyos reakciókat. Teljesen más életszakaszban van, mint én, és néha érthetetlen. Egy kicsit más tánclépéssel közlekedik, mint te, a 40 év agglegénylét sokat változtat. De a lényeg ugyanaz: új értelmet találni.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.05.14. 22:33:23

@21 hónap: Az Agora már van dvd-n?
Hát, a mi ízlésünk teljesen más, ezt már sokx megállapítottam, bár voltak dolgok, amelyek engem is irritáltak a filmben. Pl, h miért van oda egy ilyen csajért 3 pasi legalább. Annyira nem volt nagy szám. Már úgy értem, nőként.
(És most nem a színésznőre gondolok, bár persze nem tudom szétválasztani a 2 személyiséget.)
Tényleg, Groix, a gyerekeidben se tudsz örömet lelni?

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.05.14. 22:42:46

@Gloria Mundi: nem, torrenten, magyarul, asszem.
Az ízlésünk - hát, ja :)

vagyok, aki vagyok... 2010.05.16. 15:50:21

Sophie választása. ha sírni akarok. filmen, vagy könyvben, mindegy, nem bírok immunis lenni rá...